A boldogság titka: aktív életmód

Szondy Máté, a Károlyi Gáspár Egyetem adjunktusa szerint a boldogság - amely valójában egy nehezen megfogható, döntő mértékben pozitív érzelmi állapot - az adott helyzettel való megelégedettséget fejezi ki. Ezen életérzés - leszámítva a szélsőséges eseteket - szinte mindenki számára adott, elérhető, de tudni kell, hogyan jussunk el a hozzá vezető gyakran göröngyös úton. A különféle felmérésekből kiderül, hogy a kiegyensúlyozott, derűs személyiség hozzávetően 50 százalékos arányban genetikai adottság, a felmenőktől örökölt egyfajta búsás hozomány, 40 százalékban az egyén hozzáállásán, viselkedésén múlik és csupán 10 százalékban köthető az anyagi helyzethez, vagyis a gazdagsághoz - állítja a szakember.

Az aktivitás kreatívabbá tesz

A boldogság érzetét távol tartó téli depresszió például nem válogat, egyaránt megszorongathatja a szegényeket, jómódban élőket. A védekezés ellene a kevésbé tehetősektől nagyobb leleményt igényel. A módosabb emberek egyszerűen napfényesebb, melegebb tájakra utazhatnak feltöltődni. A lapos pénztárcájúak viszont - a láb mindig kéznél van alapon - elmehetnek kocogni. A mozgás növeli a boldogság érzetet, a szervezetben az euforikus állapotot előidéző endorfin hormonok termelődését. Amennyiben valaki inkább a passzivitást választja, úgy a kevesebb fény következtében szervezetében a melatonin nevű hormon termelődése növekszik. Ez álmosságot, levertséget, rossz kedvet okozhat, ezt a lustaságra hajlamosak gyakran nassolással próbálnak ellensúlyozni ahelyett, hogy mozognának. A finom falatok ára viszont a túlsúly. A mentőöv, az itt-ott felrakódó hurkák pedig alááshatják az önbizalmat, aminek nyomán visszahúzódóvá válhatunk, holott az ember alapvetően társas létre termett - figyelmeztet a pszichológus.

Az aktivitás viszont kreatívabbá tesz, jó gondolataink születhetnek, derűsebbé válhatunk, az effajta sikerélmény a másokért valami, akár aprócska jót cselekvés révén még fokozható is. A gazdagoknak viszont - ha nem elég ötletesek és nincsenek pozitívra hangszerelve - ott a fenyegető unalom. Amit esetenként akár egy szép tengerpart látványa sem képes elűzni, az üresség fojtogató érzése lassacskán mindent eluralhat. Ez viszont kedvetlenséget, lappangó ingerültséget, alvászavart okozhat, a szexuális étvágy is csökkenhet, "nesze neked nyaralás, a veszekedés a levegőben lóg." A helyzetből adódó kudarcot a kellemes környezet csak még inkább kínossá teheti, a felek ilyenkor szembesülnek saját korlátaikkal, amit rosszabb esetben partnerükön kérnek számon.

Önmagában az anyagi jólét egyébként is sokféle buktatót hordozhat magával a boldogság állapotának elérésénél - hangoztatja Szondy Máté. Kísérletek bebizonyították, hogy már a pénz, bankjegy puszta látványa is befolyással lehet az emberre, általa a szemlélőben igen gyakran az önzés érzése kerekedik felül. Márpedig az önzőség eleve a boldogság ellen hat, hiszen az öröm általában csak másokkal megosztva lehet teljes. Akit a pénz bűvölete elragad, az könnyen kerülhet egy negatív spirálba. Újabb és újabb vásárlással, a javak halmozásával próbál boldogságra szert tenni, de mivel nem éri el, még újabb termékeket, mondjuk új autót vesz. "A boldogság ezen hamis érzését a különféle, vásárlásra csábító reklámok csak erősítik. A kiegyensúlyozott, szuverén személyiséget kevésbé lehet beültetni ebbe a hintába." A csupán az anyagi javak birtoklásától boldogságot remélő ember gyakran nem is érti, hogy egy őszinte beszélgetés, egy vidám hangulatú társalgás, vagy akár valami egyszerű kiruccanás a zöldbe, önmagában örömet okozhat - magyarázza. 

A boldogsággörbe a 45 éves időszak körül a legmélyebb

A boldogságra való képességet az életkor is befolyásolhatja. Meglepő módon éppen az öregkorban lehet az ember a legboldogabb - persze ha a betegségek nem kínozzák -, ennek megállapításához a világ különböző sarkaiban, különböző társadalmi helyzetben lévő azonos korú alanyokat vizsgáltak a kutatók. Idős korban ugyanis az ember bölcsebbé válva jobban képes kezelni a konfliktusokat, nagyobb rálátása van az élethelyzetekre, kiismerve magát, a helyzetekre adandó saját reakciókat is képes könnyebben kezelni, derűsebb szemlélettel fogadja el az életet. A tovatűnt ifjúságot visszasírók könnyen elfelejtik a fiatal korral járó rengeteg identitászavart, önértékelés körüli kínokat, az érzelmi vulkánkitörések kezelhetetlen folyamát, amíg - jó esetben - eljutottak az érett személyiség kialakulásáig. Persze a szakember sem vitatja: nyilván boldog időszakai is lehetnek a fiatalabb éveknek. Az életút boldogsággörbéje általában a 45 éves időszak körül a legmélyebb. Ekkor új életszakasz kezdődik, sokan viszont képtelenek a váltásra. Ilyenek a motorbiciklin az ősz hajukat a szélben lobogtató öregedő macsók, a korukat festékréteggel elfedni igyekvő miniszoknyás dámák, akik tévúton járva mind görcsösebben hajszolják a boldogságot - emeli ki a terapeuta.